Intézménymutató:
Roman Nemzeti Egysegpart /Partidul Unitatii Nationale Romane PUNR/
1991. november 6.
A Román Független Fórum nevében dr. Octavian Buracu közleményében határozottan elítéli a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőinek a parlamentben tett minősíthetetlen magyarellenes kijelentéseit, elítéli a Tőkés László püspök, Szőcs Géza szenátor és más RMDSZ-képviselők elleni alaptalan, uszító vádakat, elítéli Doina Cornea elleni kirohanásokat. Követeli a szélsőséges, valamint kommunista irányzatú pártok /Romania Mare Párt, Szocialista Munkapárt/ törvényen kívül helyezését. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
1991. november 21.
A parlamenti ülések durva hangját jelzi, hogy például a tévében is közvetített egyik utóbbi ülésen Dumitru Pop /Román Nemzeti Egységpárt/ gonosztevőnek nevezte Hosszú Zoltánt, az RMDSZ aradi szenátorát. A házelnök rendreutasította Pop honatyát. Hosszú Zoltán interpellációjában kifejtette, hogy "tanúi vagyunk a régi elvek restaurációjának." Megengedhetetlennek nevezte, hogy egy etnikumközi konfliktust olyan bizottság vizsgáljon ki, amely 92 %-ban az egyik és 8 %-kal a másik etnikumból áll. Dumitru Pop közbekiabált: "Te gonosztevő!" /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 21./
1991. november 26.
A Liberation nov. 26-i számában Veronique Soule figyelmeztetett, hogy a román hatóságok a tűzzel játszanak, amikor nem határolják el magukat a szélsőséges nacionalista Vatra Romaneascától. A cikk bemutatja a szélsőséges sajtótermékeket /Europa, Romania Mare/, megállapítva, hogy sikerük az idegengyűlölő román szélsőjobb előretörését mutatja. Jellemzőjük az antiszemitizmus, magyarellenesség, értelmiségellenesség és az ellenzék iránti gyűlölet. A szélsőséges politikai erőkhöz tartozik a Romania Mare Párt és a Román Nemzeti Egységpárt. /Liberation (Párizs), nov. 26, ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1991. december 4.
Dec. 4-én Bukarestben folytatta megbeszéléseit az Országgyűlés Horn Gyula vezette magyar külügyi bizottság. Elsőként a pártok vezetőivel tárgyaltak, de a pártok képviselete gyér volt, Corneliu Coposu sem jelent meg. Ioan Gavra, a Nemzeti Egységpárt képviselője viszont ott volt, de elutasítóan viselkedett. Szerinte Magyarországnak nem lehet véleménye a Hargita-Kovászna jelentésről. A magyar küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, majd Nastase külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Iliescu elnök fogadta Horn Gyulát, a találkozó után Iliescu pozitívan értékelte a megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8./
1992. január 14.
Ion Iliescu elnök és Theodor Stolojan miniszterelnök fogadta a Román Nemzeti Egységpárt küldöttségét, akik azt állították, hogy az RMDSZ számos visszaélést követett el a népszámlálás során. A Rompres közzétette vádjaikat tartalmazó közleményüket: visszaélésnek minősítették azt, hogy az RMDSZ, a magyar egyházak és a magyar nyelvű sajtó "utasította" a magyar kisebbséget a hamisításra, így a székelyek és csángók magyarokként való bejegyzésére, a magyar nemzetiségűek többszörös számbavételére. A legképtelenebb vádjuk az, hogy Magyarországról ezreket "importáltak" és őket nyilvántartásba vették, továbbá az, hogy a magyar kormány megadja a magyar állampolgárságot a magyar kisebbséghez tartozó román állampolgárok számára. Végül a Román Nemzeti Egységpárt képviselői felszólították a kormányt, hogy vizsgálja felül a magyar nemzetiségűek adatainak hitelességét. /Rompres, Új Magyarország, jan. 16./
1992. február 12.
A parlament két házának együttes ülésén elfogadta a Hargita-Kovászna jelentést. Ioan Gavra egységpárti képviselő a rá jellemző agresszív hangon beszélt. Javasolta: foglalják határozatba, a parlament kérje a hatóságoktól, vizsgálják ki a magyar szélsőséges csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Vasile Mois, a szenátus alelnöke azt követelte, hogy a parlament ne csak tudomásul vegye a jelentést, hanem foglaljon állsát ebben a kérdésben. Lépjn az igazságszolgáltatás is. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy ez a jelentés alkotmányellenes, diszkriminatív. A jelentés nem más, mint nem ellenőrzött vélemények tömege. Vasile Vacaru szanátor kérte a hozzászólások felfüggesztését és a határozati javaslat megszavazását. Kérését elfogadták. Az RMDSZ ellenszavazata mellé tartózkodással és ellenszavazattal a liberális és parasztpártiak is felsorakoztak. Kozsokár Gábor szenátusi alelnök a történtekről kifejtette: a megbeszéléseken ő végig hangoztatta, hogy enek a határozatnak nincs semmiféle jogosultsága. /Béres Katalin: A Har-Kov jelentés epilógusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15-16./ Az RMDSZ parlamenti csoportja közleményben tiltakozott ezen határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív az a döntés, hogy csak két megyére terjedt ki a vizsgálat. Tiltakoztak továbbá azért, mert többségi határozattal megakadályozták az RMDSZ ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
1992. február 14.
Miután Marosvásárhelyen Pokorny László megszerezte a szavazatok 53 százalékát, a szélsőséges erők, élükön a Román Nemzeti Egységpárttal, heves támadást indítottak ellene, hogy ne lehessen a városnak magyar polgármestere. Büntetőjogi feljelentést tettek ellene, hogy a jelöltségéhez szükséges aláírásokon hamisítások vannak, nem a városban lakók, illetve kiskorúak is szerepelnek az íveken. A rendőrség megkezdte a támogató íveken szereplő vitatott személyek beidézést, febr. 14-én pedig beidézték a rendőrségre Pokorny Lászlót is. /Népszabadság, febr. 15, Magyar Hírlap, febr. 15./
1992. február 14.
A választások eredményeként a kolozsvári városi tanács összetétele: Román Nemzeti Egységpárt 10 tanácsos, RMDSZ 7 , Nemzeti Megmentési Front 3, Nagy-Románia Párt 1, Romániai Ökologista Mozgalom 1 tanácsos. /Választási végeredmények. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
1992. február 15.
Marosvásárhelyen a szélsőséges erők, élükön a Román Nemzeti Egységpárttal, heves támadást indítottak a megválasztott polgármester, a szavazatok 53 százalékát elnyerő Pokorny László gyógyszerész ellen. Azt hozták fel ellene, hogy a jelöltetéséhez szükséges íveken egyesek neve kétszer szerepel. A rendőrség azonnal vizsgálni kezdte az aláírásokat, rendre behívatva az aláírókat. Pokorny László polgármestert beidézték a rendőrségre és több óráig bent tartották. A nyilvánvalóan alaptalan rágalmazás ellen nyilatkozatban tiltakozott Maros megye RMDSZ szervezete. /Bogdán Tibor (Bukarest): Beidézték a rendőrségre Marosvásárhely polgármesterét. = Magyar Hírlap (Budapest), febr. 15./
1992. február 28.
Marosvásárhelyen febr. 28-ra hívták össze az újonnan megválasztott tanácstagokat, azonban csak a 14 RMDSZ és az egy Demokratikus Konvenció-tag jelent meg, a Nemzeti Egység Pártja /PUNR/ megválasztott tanácstagjai távol maradtak. Nem volt meg a 2/3-os többség, ezért a beiktatási ünnepséget márc. 2-ára halasztották. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 29./
1992. február 28.
Marosvásárhelyen febr. 28-ra hívták össze az újonnan megválasztott tanácstagokat, azonban csak a 14 RMDSZ és az egy Demokratikus Konvenció-tag jelent meg, a Nemzeti Egység Pártja /PUNR/ megválasztott tanácstagjai távol maradtak. Nem volt meg a 2/3-os többség, ezért a beiktatási ünnepséget márc. 2-ára halasztották. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 29./
1992. február 29.
Az RMDSZ vezető testülete, az Országos Elnökség és a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ febr. 28-29-én Nagyváradon ülésezett. Elhatározták, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát máj. 29-31-e között tartják, Brassóban. A megfelelő előkészítés érdekében létrehoztak egy program- és egy alapszabály-módosító bizottságot Béres András, illetve Kolumbán Gábor vezetésével. Az RMDSZ javasolja a népfőiskolai hálózat kialakítását, együttműködik az EMKÉ-vel, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel. Az Országos Elnökség elemezte a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulót érzékenyen érintette: a parlament diszkriminatív határozata a Hargita-Kovászna jelentés ügyében, Vacaru szenátor Tőkés László püspök, illetve az RMDSZ elleni gyalázkodó támadása és a román Külügyminisztérium magyarellenes uszításra alkalmas jegyzéke. Emiatt a választási harc több helyen etnikai harccá fajult. Ebben együttműködött a Románok Nemzeti Egységpártja és a kormányzó párt, a Nemzeti Megmentési Front. Az Országos Elnökség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kétmilliós romániai magyar kisebbség több mint ezer éve él ezen a tájon és meghatározó tényezője az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének. Az EBEÉ 1990. jún. 20-án elfogadott okmánya szerint a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásuk, illetve azonos kultúrájuk vagy vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. Az Országos Elnökség felkéri a magyar kormányt, hogy támogassa azokat a román állampolgárságú magyar diákokat, akik tanulmányaik befejezése után visszatérnek szülőföldjükre. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1992. március 2.
Marosvásárhelyen ismét összegyűltek az alakuló ülésre a megválasztott tanácsosok /RMDSZ és egy Demokratikus Konvenció-tag/, azonban a Román Nemzeti Egységpárt és a Nemzeti Megmentési Front tagjai újból tüntetően távol maradtak. A megjelentek a törvényre hivatkoztak /második alkalommal nem szükséges a 2/3-os többség/, ennek ellenére a megyefőnök /prefektus/ elnapolta az ülést. A megjelentek nyilatkozatban tiltakoztak a történtek miatt, hangsúlyozva, hogy ez a kirívó eset precedenst teremthet és gátolhatja a demokratikusan választott tanácsok működését. /(mózes): Nem bojkott ? szabotázs! A PUNR és a Front a demokráciaellenesség kézzelfogható bizonyítékát szolgáltatta. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./ Ezenkívül a megjelent képviselők levelet juttattak el a miniszterelnöknek, kérve, hogy a törvényt értelmező határozatával segítse a munka megkezdését. /Új Magyarország, márc. 5./
1992. március 2.
Marosvásárhelyen ismét összegyűltek az alakuló ülésre a megválasztott tanácsosok /RMDSZ és egy Demokratikus Konvenció-tag/, azonban a Román Nemzeti Egységpárt és a Nemzeti Megmentési Front tagjai újból tüntetően távol maradtak. A megjelentek a törvényre hivatkoztak /második alkalommal nem szükséges a 2/3-os többség/, ennek ellenére a megyefőnök /prefektus/ elnapolta az ülést. A megjelentek nyilatkozatban tiltakoztak a történtek miatt, hangsúlyozva, hogy ez a kirívó eset precedenst teremthet és gátolhatja a demokratikusan választott tanácsok működését. /(mózes): Nem bojkott ? szabotázs! A PUNR és a Front a demokráciaellenesség kézzelfogható bizonyítékát szolgáltatta. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./ Ezenkívül a megjelent képviselők levelet juttattak el a miniszterelnöknek, kérve, hogy a törvényt értelmező határozatával segítse a munka megkezdését. /Új Magyarország, márc. 5./
1992. március 4.
Petre Roman volt miniszterelnök, a Nemzeti Megmentési Front elnöke nyilatkozott a Le Monde tudósítójának. Elismerte pártjának vereségét. A Front az 1990-es választáson 66 %-ot ért el, most viszont a szavazatoknak csak 33 %-át sikerült megszereznie. Harcban áll a konzervatívokkal, mondta. Iliescu elnökkel a kapcsolata "nem túl szoros". Nincs kapcsolatuk a Romania Mare Párttal, bár elismerte, hogy Kolozsvárott arra szólították fel szavazóikat, hogy az ultra-nacionalista Román Nemzeti Egységpártra adják voksukat. "De hát ez is egy román párt, lehet, hogy nacionalista, de számos megfontolt ember is van tagjai között." "Romániának ma erős hatalomra van szüksége", jelentette ki. /Le Monde (Párizs), márc. 4., MTI/
1992. március 5.
Gheorghe Funar, Kolozsvár megválasztott polgármestere /A Román Nemzeti Egységpárt jelöltje/ kijelentette, hogy az önálló magyar iskolák szeparatizmust jelentenek, azokat meg kell szüntetni. A románoknak sincsenek iskoláik. Szerinte nincs szükség önálló magyar egyetemre, az nem is szolgálná a magyar fiatalok érdekeit. A magyar revizionizmust az RMDSZ egyes vezetői, a magyar kormány néhány tagja és néhány emigráns képviseli, mondta. / Gál Mária: A polgármester válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
1992. március 14.
Többszöri halasztás után márc. 14-én hivatalosan beiktatták Kolozsvár megválasztott polgármesterét, Gheorghe Funart, a Nemzeti Egységpárt tagját. Eckstein-Kovács Péter parlament képviselő bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, s a kolozsvári tanácsban fog tevékenykedni, ezt azonban a tanácsosok egy része kifogásolta. A teremben ülők magyarellenes bekiabálásai ellenséges hangulatot teremtettek. Alpolgármesternek a Nemzeti Egységpárt tagját, Liviu Medreát választották meg, /Gál Mária: Vatrás az alpolgármester is! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./ Funar első felszólalásában közölte: ellensége minden szeparatizmusnak, továbbra is számít a Vatra Romanesca és pártja segítségére. Alpolgármesternek nem az egyensúlyt biztosító RMDSZ-tagot választottak, hanem a Vatra egyik alapító tagját, Liviu Medreát. /Túrós-Jakab László, Kolozsvár: "Nem tűrök semmiféle szeparatizmust". = Új Magyarország, márc. 16./
1992. március 18.
Márc. 16-án a képviselőházi ülés a márc. 15-i ünneplés elleni tiltakozás jegyében telt el. Ion Gavra, a Nemzeti Egységpárt képviselője márc. 15-e ünneplését "jelentős nemzetellenes megnyilatkozásnak" minősítette, mert szerinte az évforduló a románság számára genocídium volt. Szerinte törvényt kell hozni, hogy bizonyos zászlókat ne lehessen kitűzni. Petre Turlea, a Front képviselője azt állította, hogy a márc. 15-i ünnepségek lábbal tiporták a román nemzeti méltóságot. Turlea kijelentette, hogy 1848-49-ben a magyarok 40 ezer románt öltek meg és 200 falut semmisítettek meg. És most az 1848-as románellenes cselekedeteket dicsőítik. Turlea szerint napirendre kell tűzni az RMDSZ államellenes akcióinak kérdését és az RMDSZ-t törvényen kívül kell helyezni. Turlea felszólította a miniszterelnököt, hogy kettőzzék meg Hargita és Kovászna megyében a katonai állományt. /Béres Katalin: Képviselőházi felhívások. Ha március 15. ? akkor RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1992. március 19.
Egy hete folyik Csíkszeredában az iskolákban a minisztériumi ellenőrzés. Az ellenőrzés célját a minisztérium kisebbségi oktatással foglalkozó államtitkár-helyettese sem ismeri. A Nemzeti Egységpárt néhány képviselője is csatlakozott az ellenőr-csoporthoz. Az ellenőrök minden figyelmeztetés nélkül betérnek egy iskolába és dolgozatot íratnak, a tanár sem lehet jelen és olyan anyagot is számon kérnek, amit még nem is tanultak. Az ellenőrök politikai kérdéseket tesznek fel, a dolgozatokat sem mutatják meg a tanárnak, mindez a diktatúra sötét éveit idézi fel. /Bitrók József: Tanügyi Har-Kov. Ki rendelte és mi célból az újabb jelentést? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1992. március 27.
A helyhatósági választások végeredménye szerint a Nemzeti Megmentési Front a szavazatok 33,72 %-át, a Demokratikus Konvenció 24,38 %-át, a Demokratikus Agrárpárt 7,98 %-át, az RMDSZ 6,84 %-át, a Nemzeti Egységpárt 4,48 %-át és a Nagy-Románia Párt 1,68 %-át szerezte meg. /MTI/
1992. március 27.
Káli Király István, a Maros megyei RMDSZ alelnöke nyilatkozott: máj. 3-án lesz Marosvásárhelyen a polgármester-választás. A városban még mindig nem alakult meg a tanács a frontos és a Román Nemzeti Egységpárthoz tartozó tanácstagok sorozatos távolmaradása miatt. /Új Magyarország, márc. 27./
1992. április 16.
Iliescu elnök ápr. 16-án váratlanul Kovászna megyébe látogatott, Sepsiszentgyörgyön Fodor Ferenc megyefőnök fogadta. Iliescu elnök a pártok vezetőivel tárgyalt és jelen volt Kozsokár Gábor szenátor, a román szenátus alelnöke is. A Vatra és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselői felrótták az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a magyar tengerben. Követelték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, továbbá bérpótlékot az itt élő román hivatalnokoknak, azonkívül az RMDSZ betiltását. Kozsokár Gábor szenátor feltette a kérdést. "Vajon helyes-e szélsőségesnek nevezni azt, aki anyanyelvi oktatást kér minden tárgyból?" - Iliescu zárszavában kifejtette: Magyarországnak nem kell közbelépnie a romániai magyarság problémáinak megoldásáért, az a román államra tartozik. - Jeszenszky Géza külügyminiszter felelőtlen politikus, mert visszasírja a Trianon előtti helyzetet, revizionista igényekkel lép fel. - A Vatra Romaneasca nem fasiszta szervezet, jelentette ki az elnök. Az elnök kíséretében megjelent Hajdu Győző, aki ugyanúgy kiszolgálta Ceausescut, mint a jelenlegi román hatalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Magyar Nemzet, ápr. 18, Magyar Hírlap, ápr. 18./
1992. május 8.
A parlamentben hosszú vita után döntöttek: júliusban rendezik meg az általános választásokat. Ezt szorgalmazta Borbély László RMDSZ-képviselő is. Az RMDSZ mellett a július időpontra szavazott a Nemzeti Megmentési Front /Petre Roman-szárny és a Liberális Párt fiatal szárnya/. Az ellene szavazók között volt a néhány napja bejegyzett Nemzeti Megmentési Demokrata Front /Iliescu-szárny/, a Románok Nemzeti Egységpártja és a Nagy Románia Párt. Az utóbbi két párt az általános és az elnöki választások egyidejűségét szorgalmazta, azonban ezt a javaslatot leszavazták. /Új Magyarország, máj. 11./
1992. május 21.
Chester Atkins és Tom Lantos szenátor máj. 21-én felszólította a washingtoni kormányt, hogy bírja rá a román vezetést a politikai és kisebbségi jogok maradéktalan biztosítására. Aggasztónak tartják azt, hogy megadják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Romániának, amely nem tudja megvédeni polgárainak emberi jogait. A két képviselő a jövő héten Bukarestbe látogató Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettesnek írt levelében javasolta: bizonyítsák román részről, hogy felelősségre vonták az 1990. márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogromért felelősöket, nyilvánosan határolják el magukat a szélsőséges magyarellenes és antiszemita gyűlöletkeltőktől, beleértve a Vatra Romaneascát és a Román Nemzeti Egységpártot, biztosítsák a kisebbségek nyelvi és oktatási jogait, beleértve a Bolyai Egyetem felállítását, a kétnyelvű feliratok használatát, orvosolják Smaranda Enache, Kincses Előd és Király István ügyét. / Eagleburger Bukarestbe megy. = Népszabadság, máj. 23./
1992. június 13.
Funar kolozsvári polgármester Bukarestben, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a Soros Alapítványt azért kell kiutasítani Romániából, mert az a sajtó egy bizonyos részét pénzeli, továbbá az alapítvány célja, hogy előbb a tudomány és a művelődés területén játssza vissza a magyarok kezére Erdélyt. Több magyar nyelvű lap kolozsvári szerkesztőségét felszólították, hogy vonuljanak ki szerkesztőségeik bizonyos helyiségeiből. Senki sem fog megmenekülni, főképp az RMDSZ országos elnöksége, mert az is Kolozsváron székel, mondta Funar. /Tibori Szabó Zoltán /Kolozsvár/: Funar kormányoz és kilakoltat. = Népszabadság, jún. 13./
1992. július 7.
Tőkés László püspök jún. 22-én Washingtonban a kongresszusi képviselők tanácsadói előtt tartott előadásában ismertette a jelenlegi romániai helyzetet. Nemzeti közellenségnek kiáltották ki a magyarokat és a zsidókat, mindennaposak a gyalázkodó támadások. Iliescu elnök pártfunkcionárius volt előzőleg, 1990 nyarán bányászokkal verette szét Bukarestben a forradalmárokat. Az 1989-es tömeggyilkosságok halála megtorlatlan, igazságtétel nem történt. Helyettük koholt vádak alapján kisebbségi állampolgárok, magyarok és cigányok bűnhődnek. A román fasizmus újjáéledt, a tömeggyilkos román diktátort, Antonescut rehabilitálták. Marosvásárhelyen központilag hallgatólagosan támogatott magyarellenes pogromra került sor 1990 márciusában. Jelenleg is féktelen magyarellenes uszítás folyik, elég a fajgyűlölő Vatra Romaneasca szervezetre, a Romania Mare Pártra, a Román Nemzeti Egységpártra gondolni, vagy a televízió uszító műsoraira. A nacionalista kurzus tényei: koncepciós perekben elítélték az oroszhegyi, zetelaki magyarokat, a marosvásárhelyi pogromnak ellenálló magyarokat és cigányokat, Moses Rosen főrabbit és Tőkés László püspököt halálos fenyegetések érték, Vulpescu szenátor a rebellis magyarok gyűjtőtáborba internálását kezdeményezte, a népszámlálás a kisebbségek valós lélekszámának meghamisítását célozta. A kisebbségi nyelvhasználatot az új alkotmány korlátozza. A kétnyelvű helységtáblákat eltüntették. A magyar nemzetiségű katonákat a román országrészekben állomásoztatják és nem egy esetben hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket. A magyar szobrokat meggyalázzák, Petőfi-emlékművet összetörtek. Megalázó házkutatásokat rendeztek református templomokban. A bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere valóságos magyarellenes terrorhangulatot vezetett be a városban. A kormány, az államelnök, a parlament hallgat ezekben a kérdésekben, sőt el akarja hitetni Európával, hogy a kisebbségi kérdésben minden a legnagyobb rendben van. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1. - 7. - folytatásokban/
1992. július 9.
Paul Cheler tábornok, az Erdélyi Hadsereg parancsnoka lajstromba vetette magát a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelölt-listáján. Sajátosan értelmezi a hivatalos hadügyi álláspontot: a katonaságnak pártatlannak kell lennie. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./ Radu Ceontea pártelnök végül mégsem Chelert jelölte a Román Nemzeti Egységpárt színeiben induló elnökjelöltnek, hanem Funar kolozsvári polgármestert. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./
1992. július 14.
Tamás Emil jelenleg bujkál. Marosvásárhelyen élt április közepéig, rendőrszázados volt. Marosvásárhelyen a románság számára a politikai hatalom megszerzése volt a legfontosabb. A rendőrség és a katonaság nacionalista rétegei között megindult a közeledés. Hasonló volt a helyzet az ügyészségnél és a törvényszéknél is. A városban /ugyanúgy az országban/ virágzik a korrupció, sokan a politikai hatalmuk mellé gazdasági pozíciókat szereztek. Sajnos, a magyarság vezetőinek egy része is partner ezekben a gyakran kétes ügyekben. A választásokra készültek a román nacionalisták. Marosvásárhely lakosságának 60 %-a magyar, a városban élő cigányság többség magyar érzelmű. A Vatra hívei látták: ha Marosvásárhelyen elveszítik a választást, akkor a Vatra súlypontját más városba kell áthelyezni, valószínűleg Kolozsvárra. /Időközben ez megtörtént./ Januárban titkos találkozót tartottak az országos főkapitány, a cigányság vajdája részvételével, ahol a főkapitány arról győzködte a cigányokat, hogy a választáson a Román Nemzeti Egységpártra szavazzanak. Erről a találkozóról Tamás Emilnek dokumentuma van. Ezután a román nacionalisták a Vatra Romaneascával az élen választási csalást készítettek elő a marosvásárhelyi polgármesteri választásra. A rendőrségen hamis személyi igazolványt adtak ki több ezer embernek, hogy ezzel növeljék a városban élő románok számát. Tamás Emil értesült erről, elhatározta, meggátolja az akciót. Értesítette a román közvéleményt és sikerült bizonyítékokat is szereznie. Febr. 8-án, a választás előtt egy nappal az RMDSZ városi szervezete sajtótájékoztatón bemutatta a hamis igazolványokat. Jellemző, hogy a kiküldött vizsgálóbizottságot az a személy irányította, aki a választási csalást jóváhagyta. Tamás Emilt nyugállományba helyezték, elhatározták, bevonják az útlevelét. Tamás Emil mindezt megtudta, sürgősen el kellett menekülnie. Azóta bujkál. /Botlik József: Marosvásárhelyi látlelet. Aki leleplezte a választási csalást. = Magyar Nemzet, júl. 14./
1992. július 16.
Kétnapos látogatásra /júl. 15-16./ Kolozsvárra érkezett az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, John R. Davis Jr. Gheorghe Funar polgármester Kolozsvár elért eredményeit ecsetelte: minden a legnagyobb rendben van. Ezt Románia Nemzeti Egységpártja, a Romania Mare Párt képviselői is alátámasztották, szó sincs etnikai problémákról, csak néhány magyar szélsőséges elem zavaró hatásáról. Mikó Lőrinc RMDSZ-tanácsos elsorolta a város magyar nemzetiségű lakosságának égető problémáit. Erre Medrea Liviu alpolgármester elkezdett Budapest irányításáról, aknamunkájáról, a magyar katonai invázióról és Erdély bekebelezésének tervéről beszélni... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
1992. július 29.
Octavian Capatina, a PUNR /Románok Nemzeti Egységpártja/ egyik vezető személyisége Jeszenszky Géza londoni előadását támadta, kétségbe vonta, hogy a románok zsidókat öltek meg a második világháború idején. /MTI, Mesagerul Transilvan (Kolozsvár), júl. 29./
